Talán nem nehéz kijelenteni, hogy a retrieverek képzésében a két legnagyobb para a motiváció -és ezzel együtt a sebesség- hiánya, valamint a stressz. Most az előbbiről szeretnék írni, utóbbiról majd egy hosszabb cikk készül a nem is távoli jövőben.
Ez egy nagyon összetett kérdés és nagyon nehéz pontos választ adni az okokra, ráadásul ahány ember, annyi vélemény és megoldás jöhet szóba. Persze függhet ez a kutya habitusától, fajtájától, szocializációtól, gazdival való kapcsolatától.
Vitás kérdéseket mégis mindig akkor hoz fel ez a téma, amikor például egy versenyen a tempót (vagyis annak hiányát) a bírók büntetik. Sokszor hallani érveket, hogy persze egy munkakutyával könnyű gyorsnak lenni, vagy az én kutyámon sok a szőr és azzal nehezebb mozogni, vagy próbáld meg egy showkutyával, vagy az én kutyám mindig ilyen volt, nem tudok mit csinálni stb. Az esetek nagy részében ezek inkább kifogások….a munkában van egy fontos elem, mégpedig a hatékonyság, ezt várjuk a kutyától, ezt szeretnénk látni…..és őszintén szólva, ezt igazán jó látni.
De nézzük meg mi lehet az oka a csökkent motivációnak:
- a genetika : itt természetesen újra szét kell választanunk a munka- és showvonalú kutyákat, az esetek nagy többségében egy munkavonalas kutyánál a motiváció, a munkához való pozitív hozzáállása szinte alap. Erről bővebben ebben a cikkemben is olvashattok:
https://www.spiritlanegundogs.hu/munkavonalas-vagy-kiallitasi-labrador/
Egy showkutya már más kérdés, sajnos nem 100%, hogy egy kiállításra tenyésztett kutya mindig nagy motivációval lesz megáldva. Viszont mindig érdemes megnézni, ha gyanús a tempó, azt, hogy ha szabadon futhat minden megkötés nélkül egy eldobott labdáért vagy dummyért, akkor van-e tempója. Legtöbb esetben van, ilyenkor érdemes is vele dolgozni. Az, hogy miért nem dolgozik, kicsit később megtalálod a cikkben. - korai tréning: ez egy nagyon fontos kérdés, mivel itt lehet megalapozni…..vagy akár elrontani a dolgokat. Átverős korszaknak is hívom, mert ilyenkor nagyon sok mindent meg tud tanulni egy kutya, szépen veszi fel az információkat, látszólag gyorsan fejlődik és azt mutatja, hogy ezt és ezt már tudja. Igen, tényleg így van……csak sajnos mentálisan még nincs kész rá és nem tudja igazán beépíteni a tudást. Sok kutyánál ez azzal jár, hogy kiégéses tüneteket kezd a kutya mutatni, unott lesz és motiválatlan. Nagyon nehéz ezt már visszaépíteni! A korai tréninghez tartozik az is, ha ebben a korszakban hamar elkezdjük a csoportos tréningeket. Nagyon nagy feszültséggel jár, azért a kutyák számára ez egy elég erős mentális sport. Képzeljétek el egy fiatal kutyának várakoznia kell, más kutyák dolgoznak, lehet már 1-2 elhozás után teljesen tompák lesznek, majd utána még erőltetjük az elhozásokat, a kutya pedig ezt építi be magának tempónak. Szándékosan nem írok pontos kort erre, mert minden kutya más és más, érdemes a jeleket olvasni, mire áll készen a kutyus (azért támpontnak lehet írni azt, hogy egy munkakutyával 6-8 hónaposan, egy showkutyával lehet csak 1 éves kor felett tudsz hatékonyan elkezdeni foglalkozni, persze minden egyed más és más). Lehet 7-8 évig dolgozol a kutyáddal, megéri várni akár 1 évet és addig kapcsolatot építeni, majd sokkal érettebb kutyával elkezdeni és élvezni a tréningeket.
Sokszor látok olyat is, ahol a munkakutyát tolják túl a korai tréningekkel és egyszerűen unalmas lesz a kutya. Szerencsére aki Field Trial vonalon, vagy vadászatban gondolkodik, ott az ilyen típusú kutyákat a vad szépen felhúzza addig, amíg az pont ideális lesz. Lesz rajtuk ugyan egy kis nyomás, de lehet jót fog tenni a későbbiekben, hogy nyugodt kutyád legyen, viszont addig lehet nehezebb lesz képezni, pont a bizonytalansága miatt. - túl nagy elvárások: ebbe a témába nagyon sok minden beletartozhat, a túltolt tréningek, nehéz feladatok, indokolatlanul sok irányítás, blind. Sokan már abban a stádiumban érkeznek a tréningekre, hogy a kutyus kissé motiválatlan, nehezen irányítható, nincs magabiztossága. A legtöbb esetben kiderül, hogy a kutya tréningjében sok a bizonytalanság, túl sokszor van megállítva, nem a habitusának megfelelő a tréning. Itt szándékosan kicsit a kiállítási kutyák viselkedésére szeretnék utalni, mert náluk nehezebb ezt kezelni és sokan nem találjátok a megoldást. Mindig azt mondom, őket nem irányítva akarom látni, vagy hosszú blindon. Először szeretném motiváltnak látni, azaz tanítsuk meg futni! Ha mindig blokkolod a kutyát a megállító síppal, aztán például elküldöd oldalirányba amit nem is építettél fel, hamar elveszítik a magabiztosságukat. Építsd fel a motivációt!
Mondok egy példát: sokan csinálják azt a drill típusú feladatot, hogy kiraknak 3 dummyt a memory pontra, majd elkezdenek távolságot növelni egyre messzebbről (pl. 30, 40 és 50m). Abban biztos lehetsz, hogy egy munkalabi tutira mind a három dummyt ugyanúgy fogja behozni. Viszont egy showkutyánál (ahol már gond lehet a motivációval) a következő történik: elsőért kimegy jó tempóval, második már picit döcögősebb, a harmadikért pedig örülsz ha elmegy. Vajon mit fog megtanulni a kutya? Az első elhozás tempóját vagy a stresszt ami azzal jár, hogy a harmadiknál már kicsit ideges vagy? Nem tudjuk, de nyilván nem a legjobb dolgokat építed be. Számomra a megoldás, hogy ezt a feladatot, úgy végzem el velük, hogy minden dummyt a kutyával együtt kiviszem és úgy növeljük a távolságot. Lehet egyszerűnek tűnik, de hidd el hatékony és a friss élmény miatt a tempó is megmarad. A tréningeket pedig lehet lassabban építem fel, de minden tréningen törekszem a sikerélményre, önbizalom növelésére.
Ne dobáld szét a kutyát! Lehet azt gondolod a sok elhozás fogja fejleszteni, de inkább a minőség. Hagyd abba a tréninget még azelőtt, hogy a kutyád fókusza vagy motivációja csökken. Lehet 4-5 elhozásod van ha kimész vele gyakorolni, de többet fog érni, mintha dobál 20-at és a legtöbbet motiválatlanul hajt végre. - munka-és kiállítási kutyák hasonló képzése: egyszerűen figyelembe kell venned a képességeket és annak alapján tréningezni. Nagyon nagy különbségek lehetnek, viszont sokszor látni, hogy a munkakutyások munkakutyaként kezelik a kiállítási kutyákat és rányomják ugyanazt a tréninget, vagy a kiállítási kutyások tréningeznek hasonlóan mint a munkakutyások és az elvárások hasonlóak (mert látták élőben, videón). Nem tudod ugyanazokat a fejlődési szakaszokat elérni, alkalmazkodni kell a kutyákhoz. Persze mindig vannak kivételek, de most a nagy többségről beszélünk.
- kutya-gazdi kapcsolat: Kezdhettem volna ezzel a felsorolást, de szándékosan hagytam a végére. Nyilván meghatározó lesz a kutya életében, hogy milyen kapcsolatot ápolsz vele, hogyan kommunikálsz, milyen a testbeszéded, milyen válaszaid vannak a felmerülő problémákra. Ez fog jelentkezni a munkában, tempóban, motivációban. Ahol ez rendben van, a genetika és tréning is működik, ott nem nagyon lesz kérdés. Viszont a nem rendezett kapcsolatoknál, rosszul lerakott alapoknál egyből megmutatkozik hogyan is akar dolgozni a kutyád. Nézzük a legegyszerűbbet, a kutya kap egy jelölést és vígan kimegy érte, majd visszacammog (talán még pisil is), utána kiraksz egy memory-t, de ott már kifelé sem túl lelkes. Aztán kap játékból egy dummy-t és teljes sebességgel startol. Mi a különbség? Elsőnél ugye fegyelem van, abból indul, tehát Te határozod meg mikor mehet érte és hát valószínűleg nem annyira akar Neked dolgozni, esetleg szórakozik is Veled. Egy játék teljesen más, sokszor ezt a kutyák irányítják, gondolj az otthoni játékra. A kutyusod odahoz Neked valamit, erre Te eldobod 🙂 Ez azért jobban tetszik Nekik, csak sajnos lebuktatják magukat, hogy tudnának ők dolgozni, csak hát lehet a Te irányításod nem túl érdekes. Mindenesetre elég bosszantó! (Viszont nekem jó visszajelzés, hogy egy ilyen kutyával érdemes dolgozni) Nehéz megváltoztatni, hiszen a kezdetektől veled nőtt fel és ebben az energetikában szocializálódott. Mindenképpen ajánlom fordulj trénerhez, persze az sem garancia, mert vannak kutyusok akiket már nem lehet visszafordítani. Fiatal kutyákat jó kommunikációval simán meg tudsz változtatni, de ebben az esetben a gazdinak is bele kell állni.
Ebben a pontban a másik sarkalatos pont, hogy a gazdi nem elég érdekes, kicsit szürkék vagyunk, nem jól vagy viszonylag gyengén kommunikáljuk a negatív és pozitív oldalt, ezért egy szürke, unalmas zónába kerülünk. Ahogy markáns különbséget tudunk tenni ebben, például energiánkkal, hanglejtésünkkel, testbeszédünkkel….érdekes módon egyből jön a motiváció is. Mint egy jó vezető energia és a kutya egyből néz rád, hogy Te hol voltál eddig, téged kerestelek 🙂 Merj dicsérni és ha kell, korlátozni a kutyát. Kölyökkorban bátran játssz vele! (sokan nem képesek erre). Hidd el sokkal hamarabb visszaér a dummy is, ha érdekes vagy a kutya számára!
Azon érdemes elgondolkodni, hogy ha a sokadik kutyád is ugyanúgy motiválatlan és esetleg kipróbáltad mindkét vonalat, akkor vajon mit csinálsz rosszul, vagy esetleg a Te habitusod, energiád okozza ezt. Nyilván ezen nehezebb változtatni, de ha önkritikus vagy, akkor hamarabb meg is lesz a megoldás.
Igazán az lenne a jó, ha mindenki arra törekedne, hogy egy motivált kutyája legyen, hiszen ezért teszünk energiát ebbe a hobbiba. Egy szemet gyönyörködtető elhozás, jó tempóban mindennél többet ér. Ez legyen a célunk, a többi inkább kifogás, élvezni akarjuk, nem bosszankodni. Ehhez néha ki kell lépnünk a megszokott helyzetekből, de jobb kedvvel fogtok tréningezni, azt garantálom. Versenyen is egyszerűbb lesz a helyzeted, élvezni fogod, a bírók pedig ezt díjazni fogják. Mindenkinek motivált tréningeket kívánok!
2022 május 11.
Karai Csaba
retriever tréner
0 hozzászólás